- Majd mondok valamit szünetben! – súgta Jessica Amandának, majd visszatérve a tervezéshez további vázlatokat rajzolt a füzetébe

Szünetben lelkesen mesélt Amandának, aki kiéhezve a friss pletykákra tátott szájjal figyelte a lányt.

- Képzeld tegnap összejöttem Braddel. – kezdte Jessica
- Az a helyes modell srác, aki a galériában dolgozik? – érdeklődött Amanda
- Igen. Bár inkább fotózni szokott. Fent voltam nála és csinált rólam pár képet és együtt töltöttük az egész délutánt! Isteni pasi!
- Te mázlista! – szólt irigykedve Amanda
- Annyira figyelmes, művelt és olyan tehetséges. – dicsekedett Jessica

Közben David hozott egy üdítőt Jessicának és mosolygó arccal nézett a lányokra, akik nyugodt tekintettel hirtelen elhallgattak.

- Mi az? Csak nem rólam pletykáltatok?
- Nem édes, nem vagy te olyan érdekes! – mordult rá Jessica, majd megkérte a fiút, hogy tegye az asztalára az innivalót

David úgy érezte ő mindent megtesz Jessicáért a lány viszont kisujját sem volt hajlandó megmozdítani érte.
Jessica még mindig a fotós pasiról áradozott, bár kicsit csendesebben, mivel David a teremben volt.

- Sokkal tapasztaltabb, mint David. Bár egy kicsit idősebb is.
- Miért, hány éves? – kérdezte Amanda
- 26, de hidd el húsznál nem néz ki többnek.
- És mi lesz most veletek? Mármint te és David?
- Igazából már az agyamra megy. Nem könnyű, ha az osztálytársad a pasid. Úgy érzem nincs magánéletem mellette. Ráadásul folyton a fotóiról rinyál. Most is valami képeket beadott a galériába és azok tönkrementek, vagy mi. Ezt hallgatom állandóan. Ráadásul annyira tehetségtelen és el van szállva magától.
- Szerintem is bénák a képei. Psszt itt jön…

A fiú kedvesen átölelte Jessicát és elhívta egy délutáni randira.

- Nincs kedved délután elmenni valahova. Hamburgerezni vagy pizzázni?
- Majd meggondolom. Egyébként a pizzázás helyett lemehetnél edzeni, mert mostanában eléggé leeresztettél! – szólt pöffeszkedőn a lány

Csengetés után két írás óra következett. David értetlenül fogadta a lány reakcióit, de úgy gondolta valószínűleg csak rossz napja van. Az utolsó óra előtti szünetben összefutott az automatánál Oliviával és Grahammel.

- Sziasztok! – Mi a helyzet? – nézett a lányra
- Szia! Köszi, minden OK! És veled?
- Megvagyok! Jöttök a szemét szedésre holnapután? – érdeklődött David
- Hát én inkább kihagynám, de ha kötelező, akkor nincs mit tenni. Remélem legalább jó idő lesz. – szólt közbe vállat vonva Graham
- Ne haragudj, hogy is hívnak? – nézett rá David
- Jah, ti nem is ismeritek egymást. Ő Graham. – mosolygott Olivia és bemutatta egymásnak a fiúkat

Eközben a teremben Jessica is fontolóra vette a pénteki szemét szedést, amiben semmiképpen nem szeretett volna részt venni, ezért lement az igazgatóhoz és mondvacsinált indokkal kihúzta magát a kötelező megjelenés alól.

- Sajnos nem tudok pénteken megjelenni a szemét szedésen, mivel a jövőheti Halloween buliba édesapám támogatásával tombola nyereményeket szeretnénk vásárolni és sajnos csak ezen a pénteken tartózkodik a városban, utána vissza utazik San Myshunoba és nem lesz már alkalmunk találkozni.
- Semmi probléma. Nagyra értékelem és köszönöm a családja támogatását. Mindössze egy igazolást kérnék az édesapjától és akkor meg is van oldva a helyzet.

Jessica szélsebesen elkezdett üzenetet írni az apjának, aki természetesen nemhogy a városban, de a környéken sem tartózkodott, mivel üzleti úton volt külföldön.

- Mi az? Mit pötyögsz annyira? – szólt Amanda
- Nem megyek pénteken és kéne egy igazolás apámtól. Az igazgató máshogy nem enged el, de a faterom soha nem elérhető, anyával meg nem beszélek!
- Ne már! Komolyan nem jössz? Én se akarok menni! – háborgott Amanda
- Elég, ha átküldi az aláírását. Hamisítok egyet szerintem. Csinálj te is és kész. Elmegyünk veszünk pár cuccot a tombolához, meg plázázunk. Jobb, mint csóró Lexivel kutyaszart szedegetni.

A lányok megírták az igazolásokat és úgy döntöttek másnap adják majd oda az igazgatónak külön-külön. Ezután lementek az ebédlőbe, ahol a megszokott helyükön ültek. Robert is csatlakozott hozzájuk, aki csábos pillantásokat vetett Jessicára.

- Ma nagyon csini vagy Jess! – szólt kacéran
- Kussolj Rob! Képzeld elintéztük a pénteket Amandával. Szóval sok sikert a szemét szedéshez lúzerek. – nevetett össze Amandával
- Hé, nekem nem is mondtátok! – morgolódott Tracy
- Köszönet Lexinek az egész sulival ott szopunk. Szerintem rajta kívül nem igazán érdekel ez senkit. De legalább jövőhéten parti! – lelkesedett Robert
- Minek öltöztök? Valami halloweeni, de mégis szexi ruci kéne. – elmélkedett Jessica

Olivia elsuhant az asztaluk mellett, majd Jessica utána szólt.

- Nem ülsz le közénk? – invitálta Jessica
- Már foglaltak nekem helyet, bocsi, de azért köszi. – szólt Olivia, majd oda ment Graham asztalához

Jessica felhúzott szemöldökkel nyugtázta, hogy hiába volt a pizsama partija ebből a lányból nem egyszerű semmit kihúzni. Pedig szeretett volna róla többet megtudni és dühítette, hogy valaki ellentmond neki.

- Mekkora ribanc ez is. Nemhogy örülne, hogy ide hívom. – dünnyögte az orra alatt

Közben David is megérkezett az asztalhoz és leült Jessica mellé.

- Nem tudnál egyszer másik asztalnál enni? – förmedt rá a lány
- Mi van? Mindig együtt kajálunk! Eddig nem volt baj, hogy itt ettem!
- Különben is bazira csámcsogsz! Talán nem tanítottak meg enni?
- Neked mi a franc bajod van ma? Mert kiállhatatlan vagy! – emelte fel a hangját David

A lány már a szemeit forgatta. Az asztalnál ülők csendesebbek lettek, mivel tapintható volt a feszültség Jessica és David között.

- Ha annyira kiállhatatlan vagyok, akkor akár el is húzhatsz. Nem kötelező együtt lennünk. – szólt flegmán Jessica
- Most ezt úgy érted? – nézett meghőkölve David
- Igen, úgy. Ülj át máshova és idegesíts mást a hangos zabálásoddal és az unalmas sztorijaiddal, mert én végeztem.

A fiú szó nélkül felállt az asztaltól és kiment az ebédlőből. Elege volt Jessica szeszélyes természetéből és úgy érezte a lány végig csak szerepet játszott előtte, amiről most lehullt a lepel. Bár dühös és sértett volt, mégis azt gondolta talán jobb is így, hiszen ez már nem az első alkalom volt, hogy Jessicától kosarat kapott és végre belátta, hogy ők soha nem lesznek egy igazi pár.

Olivia az egésznek szemtanúja volt, de nem teljesen értette mi történhetett.

- Valamin összevesztek. – nézett a fiú után
- Kik? – nézelődött Graham
- Jessica és David. Az előbb láttam, hogy vitatkoznak, utána David kiszaladt.
- Lehet megjött a csajnak a havija.
- De bolond vagy! – nevetett fel Olivia
- Lehet, hogy szakítottak és mindjárt sírva a karjaidba omlik álmaid hercege!
- Ha-ha! Egyed inkább a fincsi sajtos makarónid!
- Jah, már megint. Minden héten ez a kaja itt? Kinek kell itt reklamálni? – kuncogott Graham

A délután leverten és komoran telt David számára. Átgondolva miken mentek keresztül Jessicával úgy érezte a lány végig becsapta és kihasználta. Jessica persze nem szomorkodott egy percet sem, romantikázva és szertelenül szórakozott.

Szavazás!

Szavazatodat február 18. (vasárnap) 24:00-ig adhatod le!