A csütörtök reggel verőfényes volt, a diákoknak mégis álmosan és lassan indult.Olivia gyorsan bepakolta a könyveit, sietve lezuhanyzott és elindult rajzórára. A bejáratnál összefutott Grahammel, aki az ajtóban álldogálva elmélyülten a telefonját nyomkodta.

- Szia! Kinek írsz ilyen hevesen? – kérdezte kíváncsian Olivia.

- Szia Olivia! Csak egy fotós haverom. Azt írja kiállítása lesz jövő hónapban és szeretné ha megnézném.

- Ez jól hangzik! Szerintem mondj rá igent! Egyébként csak szólok, hogy két perc múlva csengetnek, szóval én megyek is tovább. Nem jössz?

- Ezt még megírom! Utána rohanok én is! Az második emeleten van a terem, ha nem találnád!

- OK! Biztosan megtalálom! De siess!

Graham csengetés után öt perccel lazán besétált a terembe, ahol a tanárnő kérdőn nézett rá, majd csóválni kezdte a fejét. Az osztály nagy része álmosan bámult ki a fejéből és szemernyi érdeklődést sem mutattak a festés iránt. A tanárnő körbe ment az állványok között, s mivel látta, hogy mindenki kissé kábult, odakint pedig gyönyörű napos idő van úgy döntött ma a szabadban tartja meg az órát.

- Látom, hogy fáradtak vagytok. Mit szólnátok hozzá, ha kimennénk a friss levegőre!?

Erre az osztály hangosan elkezdett jajgatni és puffogni, majd a tanárnő magabiztosan megszólalt:

- Nincs nyavajgás! Tessék indulni! Mindenki szépen fogja meg a rajztömbjét és irány az udvar!

Kint leültek a padokra, ahol ceruzarajzokat készítettek. Ezalatt Olivia váltott még pár szót Grahammel, aki mit sem törődve az órával még mindig mobilozott és közben fél füllel a lányt hallgatta.

- Eldöntöttem, hogy a Hajrá Lányokhoz csatlakozom. Általánosban jártam táncra, szóval itt is folytathatnám. Különben sem nagy ördöngősség pár szaltó és csatakiáltás, biztosan menne. Te ismered ezt a Jessica Wilsont?

- Kicsoda? – kérdezte Graham, miközben végre zsebre rakta a mobilját.

- Hé! Te nem is figyelsz!? Látom ám! – szólt morcosan Olivia.

- Jajj bocsi, ne haragudj! Kit mondtál? A csapatkapitányra gondolsz?

- Valami Jessica. Őt kellene megkeresnem.

- Biztosan az a hidrogén szőke csaj. Láttam már párszor az ebédlőben. Mindig a klubtársaival eszik.

- És rendes lány? Mármint ismered valamennyire?

- Hát azt nem mondanám, hogy ismerem. Csak azt tudom, hogy tizedikes és a többi csajjal szokott viháncolni. Én a Zöld Mozgalomba vagyok, szóval az ottani tizedikeseket ismerem inkább.

Az óra végén a tanárnő összeszedte a rajzokat és elköszönt az osztálytól. A második óra zongora volt, ahol Clara Newberry kedvesen bemutatkozott az új lánynak.

- Szia! Te biztosan Olivia vagy! Bár még nem volt alkalmunk találkozni…én leszek az osztályfőnököd. Bármiben segítségre van szükséged szólj nyugodtan. Hallottam, hogy Graham lett a tanulótársad. Jól kijöttök?

- Igen! Nagyon barátságos és segítőkész fiú.

A tanárnő még kérdezett pár szót Olivia családjáról, hobbijairól és az elmúlt hónapokban történt szomorú eseményekről, majd miután lecsendesült az osztály egy gyors névsorolvasást tartott.  Meglepődve nézett körbe, de Kimberly McGill-t sehol nem látta.

- Tud valaki valamit Kimberlyről? Talán beteg lett?

- Én tudom tanárnő mi van vele! Biztos iskola undora van, vagy megjött neki a havija! – kiabált be Sebastian óriási röhögéssel tarkítva.

A tanárnő felnézett a naplóból és nyugodtan kimért hangon szólt a fiúhoz:

- Sebastian légyszíves fogd vissza magad ebben a bekiabálásban, mert tegnap hallottam, hogy Will tanár úr óráján is engedély és jelentkezés nélkül beszólogattál. Ha csak fele annyi energiát fektetnél a tanulásba, mint a kiabálásba, akkor talán nem látnék már az első hónapban csak egyes és kettes osztályzatokat a naplóban és…..

- De van két ötösöm is! Kézműves foglalkozáson Albert bácsi adta!

Szólt be ismét a tanárnő szavába vágva, aki csak legyintett és tovább lapozta a naplót.

Szünetben Olivia látta, hogy üzenetet kapott nénikéjétől:

„Szia Drágám! A hétvégén nyársalunk a fiúkkal. Ha van kedved utazz haza! Vettem neked pár pólót és egy kis téli kabátot, remélem eltaláltam a méretet. A mama is átjön a hétvégén. Hiányzol! Szeretünk és puszilunk!”

A gitár óra következett, ahol Olivia megismerkedett George Stone tanárúrral. Óra elején Kimberly is előkerült és sietve elkezdte hangolni a gitárját. A tanárúr megkérdezte Oliviát milyen típusú zenéket hallgat szívesen és megkérte, hogy a jövőhétre gyűjtsön össze néhányat a kedvenceiből. Beszélgettek a mai divatos zenei stílusokról, Olivia zenei ismereteiről és tapasztalatairól.

Az utolsó órán osztályfőnöki volt. A McGill lány persze megint eltűnt és a tanárnő értetlenül bámulta a naplót, mivel látta, hogy Kimberly az előző órán még bent volt. Lapozgatott párat, majd felállt az asztaltól és a közelgő iskolai eseményekről beszélt az osztálynak. Ezalatt kiosztott pár szórólapot és prospektust.

- A hónap végén és novemberben forgalmas időszak elé nézünk a programok terén. A Zöld mozgalom Szedd Magad! akciót hirdet. Kérik, hogy minél több diák csatlakozzon. A windenburgi főtéren és a parkban kell szemetet szedni és gereblyézni. Október utolsó hetében zajlik majd az akció és aki jelentkezik ezen a pénteken fel lesz mentve a saját klubnapja alól. Esetleg van aki szeretne már most jelentkezni?

Az osztályban mindenki csak bámult maga elé és a szórólapokat olvasgatták.

- Azért szeretném, ha később jelentkeznétek páran. Szorgalmiból egy ötöst ígérhetek és talán egy dicséretet is. Remélem ez meghozza a kedvetek. Mint látjátok kiosztottam pár prospektust az Arany Levél Bálról….ezt minden évben novemberben megtartja a város és szeretnék, ha a mi diákjaink is besegítenének egy kicsit. Nem tudom Dorina tanárnőtől kaptatok-e már bármilyen információt ezzel kapcsolatban?!

A diákok csóválták a fejüket, mivel fogalmuk sem volt erről a rendezvényről.

- A bál egy jótékonysági esemény, ahol művészemberek: festők, tervezők, fotósok szoktak részt venni. Minden évben ősszel tartják és a témája mindig változó. Még nem tudom mi lesz idén a központi téma, de Dorina tanárnő már felajánlotta, hogy a kilencedikes és tizedikes diákok munkáiból szeretne licitálásra bocsájtani párat. Hogy pontosan ezt hogyan képzeli, arról még én sem tudok, de valószínűleg a tanárnő ezt el fogja nektek mondani a későbbiekben.

Ezután körbement, hogy összeszedje a szórólapokat, majd megkért minden diákot, hogy vegyenek elő egy tollat és egy darab papírt.

- Már egy ideje fontolgatjuk a tanári karral, hogy halloween bulit szervezünk novemberben, de még nem tudtuk eldönteni, hogy milyen témájú legyen és hogyan is bonyolítsuk le az egészet. Ezért szeretnénk, ha segítenétek a választásban. Három rendezvény körvonalazódik, amiket nagyvonalakban bemutatok nektek.

Eközben a tanárnő az asztalok között lépdelt és folyamatosan beszélt.

- Az első egy mozi est lenne, ahol természetesen horrorfilmeket vetítenénk. Ezt a tornateremben tartanánk, ahol nagy kivetítőn vetítenénk és zsámolyokon, fotelekben kényelmesen filmezhetnétek. Gondoltunk még egy italbárra és hidegtálas büfére is, ahonnan szabadon válogathatnátok a finomságokat.

A diákok erre elmosolyodtak és egyből elkezdtek susmorogni.

- A második a szabadban történne sorverseny és kinti főzés formájában. Minden osztályból két-két csapattal lehetne versenyezni, közben főznénk és este egy kisebb tábortűz mellett lehetne rémtörténeteket mesélni. A harmadik, amit sokan jeleztek már, hogy nagyon szeretnének egy beöltözős halloweeni buli. Itt mindenkinek kötelező lenne maskarában megjelenni és aki szeretne jelentkezhet a Bál Réme szépségversenyre. Ez is a tornateremben kerülne sorra ugyanúgy büfé és bár kíséretében és az est végén eredményhirdetés és tombola zárná.

A tanárnő felvázolta a táblára a lehetőségeket és megkérte a tanulókat, hogy írják le ők melyiket szeretnék a három közül. Megköszönte, majd beszedte a papírokat. Ezután csöngettek és mindenki rohant az ebédlőbe, mert vége lett a tanításnak. Graham szólt Oliviának, hogy ma nem ebédel, mert randira megy, de délután a könyvtárban várja és segít neki átvenni pár anyagot.

Olivia lesétált az ebédlőbe, ahova először lépett be és kissé félszegen körülnézett. Az asztaloknál kíváncsi szempárok sorozata szegődött rá. Próbált mély levegőt venni és egy félreeső üres asztalhoz oda vitte az ebédet. A szeme sarkából látta, hogy az egyik asztalnál ott ül a Hajrá Lányok csapatkapitánya körbevéve hangosan csacsogó lányokkal.

Kicsit nézegette még, hogy biztosan ő lehet-e az a szőke lány, akit Graham említett, majd odament hozzá és megállt az asztal mellett. Jessica épp a telefonján pötyögött, míg a többi lány annyira nevetett, hogy ügyet sem vetettek Oliviára.

- Szia! Te vagy Jessica Wilson? - kérdezte halkan és gyámoltalanul Olivia

Jessica kicsit felemelte a szemét a lányra, majd folytatta a pötyögést és közben így szólt:

- Kinyögöd mit szeretnél, vagy csak álldogálsz ott? - kérdezte flegmán.

- A pom-pom csapathoz szeretnék csatlakozni és mivel holnap már klubnap van, ezért….

- Ácsi-ácsi! A jelentkezés már lezárult szeptemberben utolsó hetében, vagy talán nem tudtál róla? Különben sincs helyünk….kösz de már megvagyunk. - szólt kimért hangon miközben végigmérte Oliviát.

- Értem. De tudod én új vagyok itt és még csak pár napja kezdtem. Az igazgató azt mondta be kell lépnem egy klubba…..szóval nem tudom ilyen esetben mi az eljárás.

- Halljátok ezt a csajt? Eljárás…..milyen szakduma ez? – nevetett fel Amanda, miközben Jessica képébe röhögött.

Jessica elmosolyodott, eltette a telefonját, felállt az asztaltól és mégegyszer végig pásztázta Oliviát, amitől a lány teljesen zavarba jött.

- Holnap reggel 8-ra gyere a tornaterembe! Meglátjuk mit tudsz produkálni. Ne késs és ne csacsogj, mert ezeket utálom! Most pedig sipirc!

- Köszi! Akkor holnap!

Olivia vett egy mély levegőt és vissza sétált az asztalához. Félszegen leült és látta, hogy két paddal odébb egy srác bámulja. Ránézett egy pillanatra, majd fogta a táskáját és inkább ott hagyta az ebédet. Kissé zavarodottan érezte magát Jessica miatt, aki lekezelő és kimért volt vele.

A délután folyamán elmesélte Grahamnek az ebédlőben történteket, aki azt tanácsolta legyen óvatos Jessicával, mert elég irányításmániásnak tűnik. A könyvtárban szinte alig voltak, így nyugodtan tudtak beszélgetni és Graham segített átmásolni pár dolgot Olivia füzetébe.

 A másnap izgatottan indult, hiszen eljött a pénteki klubnap. Olivia lesétált a tornacsarnokba, ahol a kosaras fiúk épp bemelegítettek. Körbenézett, de egy lányt se látott a teremben. Leült egy padra, letette a táskáját és várt, hátha túl hamar érkezett és azért nincsenek még itt. Nézelődött, közben meglátta a fiút az ebédlőből. Kicsit kezdett ideges lenni és azon gondolkodott talán nem jól emlékszik és nem is a tornatermet mondta Jessica.

A fiúk miután befejezték a bemelegítést beszaladtak a szertárba a kosárlabdákért. Olivia felállt a padról, tett pár lépést és izgatottan a telefonját bámulta, mert már 10 perce elmúlt 8.

- Szia! Keresel valakit? - szólt egy fiú a pad széléről

Olivia hirtelen zavarba jött, mert tudta, hogy ez a srác bámulta az ebédlőben és köszönés nélkül csak pár szót tudott kinyögni:

- Igen! A pom-pom csapatot! Itt kellene már lenniük!

- Biztosan a fenti teremben vannak a könyvtár mellett. Néha ott szoktak próbálni. Te új vagy itt? Nem láttalak még!

- Igen….azért is nem tudom merre lehetnek. Köszi, akkor én szaladok is!

Olivia felkapta a táskáját és rohamléptekkel elindult az ajtó felé. Eközben a fiú csak álldogált és mosolyogva nézett a lány után.

- HÉ te Rómeó! Szedd már a lábad….azt hiszed egész nap rád várunk! – kiabált rá a fiúra a csapatkapitány.

Az emeleten a többiek már tűkön ülve várták Oliviát, közben pletyiztek és találgattak vajon ki is lehet ez az új lány.

- Biztos valami vidéki kiscsaj. Láttátok a haját? Ki hord manapság ilyen fonatot? – nevetett fel Amanda, majd gúnyosan folytatta: Esetleg az óvodások! Amúgy is tiszta deszka…..tudja valaki egyáltalán hogy hívják?

- Ha jól emlékszem valami Olivia, szerdán kezdett. - szólt közbe Tracy

- Milyen jól értesült itt valaki! Ezt mégis honnan tudod? - kérdezte elkerekedett szemekkel, kényes fejbiccentéssel Amanda

- Onnan, hogy az osztálytársam te észlény.

Eközben Jessica fel-alá járkált idegességében és már éppen úgy döntött, hogy elkezdi a próbát, amikor Olivia sebesen beviharzott a terembe.

- Jó reggelt kívánok! Örülök, hogy végre méltóztattál megérkezni! Mond csak …. te meg mégis hol a fenébe voltál? - kérdezte mérgesen Jessica

- Bocsánat a késésért…- vágta rá Olivia nagy lihegések közepette - Tegnap azt mondtad, hogy a tornateremben lesztek és hát ezért oda mentem.

- Dehogy is! Biztos, hogy ezt mondtam? – kérdezte összeráncolt szemöldökkel Jessica.

- Igen! Vártam is rátok, mert nem tudtam hol lehettek…azt hittem én érkeztem túl korán és csak később esett le, hogy valószínűleg nem jöttök.

Jessica erre kicsit oldalra nézett, majd szó nélkül felhúzta a vállát és Oliviát az öltözőszekrényhez kísérte.

- Minden új klubtag számára ingyen biztosítunk ruhát. Kapsz három garnitúrát ezekből, amit próbákon, versenyeken meccseken kell viselned. Vannak szezonális darabok is, amiket a tornaterem melletti szertárban tárolunk. Azokat csak különleges ünnepségeken vagy nagyobb rendezvényeken hordjuk. Ebben a fenti szekrényben két méretet találsz, szóval reméljük valamelyik jó lesz rád. Bár itt M-esnél nagyobb méretű lányok nem sokáig maradnak. – kuncogott Jessica és előkotorászott egy papírt a táskájából

- Itt a klub szabályzata. Olvasd át később és próbáld meg betartani a benne foglaltakat. Fogsz kapni egy kártyát is. Hogy is hívnak?

- Olivia Hopkins.

- Nos, Olivia…..üdvözöllek a Hajrá Lányok csapatában.

Ezután Jessica megkérte a többieket, hogy csendesedjenek le, mivel látni szerette volna, hogy mit tud az új lány. Olivia átöltözött, majd félszegen álldogált és a ruhája szélét húzogatta.

- Ne cibáld! Még kinyújtod nekem! - förmedt rá Jessica - Tudod te hány Simoleon egy ilyen ruha?

A lányok közben jókat mosolyogtak és hümmögtek. Jessica elindította a zenét és tett pár instruáló mozdulatot az új tag felé.

- Álj be mögém és próbáld meg követni!

Olivia zavarban volt, mert a többi lány folyamatosan őt bámulta. Miután Jessica bemutatott egy rövid mozdulatsort Olivia pár hibával lekövette azt, amin Jessica és a többi lány is meglepődött.

- Hmm…egész jól mozogsz - járta körbe Jessica a lányt, majd csettintett és hívón a többiekre nézett - Álljunk be! Tracy te menj hátrébb a te helyedre kerül Olga!

Tracy kicsit húzta a száját és kérdőn nézett Jessicára:

- De hát mindig én állok elöl! Nehogy már egyből berakd az új csajt a helyemre!

- Amíg én vagyok a klub vezetője, jó lenne ha azt csinálnád, amit mondok. - szólt erélyesen Jessica - Vagy a dilis Lexihez is mehetsz békákat kergetni és ott nem kell senkihez alkalmazkodni.

Olivia végig nézve Jessica eddigi magatartását….. kezdve a gúnyos és pöffeszkedő stílusától addig, hogy két perc után elfelejtette a nevét nem igazán tudta hogy is álljon ehhez a lányhoz.

A próba alatt végig görcsbe volt a gyomra, amit Jessica kényeskedése és a többiek felé mutatott határozott, azonban gúnyos viselkedése csak tetézett.

Délutánra az égbolt lassan sötétbe borult és vihar kerekedett. Szakadt az eső és a szél erősen tépázta a fákat. Az iskolaudvarról mindenki berohant a kollégiumba és az ebédlőbe. Olivia fáradtan bandukolt fel a szobájába, ahol egyből a kanapéra rogyott. A falak sötétbe burkolóztak, csak a kislámpa fénye pislákolt, majd csendesen elaludt miközben az eső szüntelen kopogtatott az ablakán.

Szavazz!

Szavazatodat december 17. (vasárnap) 24:00-ig adhatod le!

Most két dologban is szavazhatsz!

1. Szavazás:

 2. Szavazás: